Oltár- és zászlószentelés

A Hédervári R. K. Egyházközség a hagyományok szerint 1031-ben alakult meg, Szigetköz történelmi központjában. Nagy múltunk egyben nagy felelősséget és sok-sok munkát jelent, hisz rendkívül széles a gondjainkra bízott örökség megóvásával járó feladatok skálája. Ezen munka segítésére alapította meg Hegedűs Imre a „Hédervár Templomaiért Alapítványt” 1990. július 1-én

Oltár- és zászlószentelés

A Hédervári R. K. Egyházközség a hagyományok szerint 1031-ben alakult meg, Szigetköz történelmi központjában. Nagy múltunk egyben nagy felelősséget és sok-sok munkát jelent, hisz rendkívül széles a gondjainkra bízott örökség megóvásával járó feladatok skálája. Ezen munka segítésére alapította meg Hegedűs Imre a „Hédervár Templomaiért Alapítványt” 1990. július 1-én.

A szorgalmas munka és hétköznapi feladatok, problémák megoldása mellett néha meg kell állnunk, hogy elismerhessük segítőink, támogatóink tevékenységét.

Erre került sor 2016.02.20-án az Egyházközség és az Alapítvány közös ünnepségén.

Az ünnepi szentmisét Vereb Zsolt piarista szerzetes, a mosonmagyaróvári Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóját, valamint Dr. Galla Gábor címzetes esperes együtt celebrálták.

Neves vendégeink között köszönthettük Dr. Nagy István államtitkárt, Szabóné Németh Ágnest Hédervár polgármesterét, Székely Zoltánt, a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatóját, valamint Böröndi Lajost a Földművelésügyi Minisztérium főtanácsadóját, a Collegium Musicum Jaurinense Régizene Egyesület szólistáit és művészeti vezetőiket Kelemen Áron bencés atyát és Hédervár szülöttét, Soós Gábor orgonaművészt.

Az ünnepi szentmise befejezésével Szabóné Németh Ágnes polgármesterasszony mondott köszöntőt, majd ezt követően a felújított Nepomuki Szent János oldaloltár, és a Hédervár Község Önkormányzata által ajándékozott zarándokzászló felszentelésére került sor Vereb Zsolt atya és Dr. Galla Gábor címzetes esperes segítségével.

 

A felszentelést követően a Hédervár Templomaiért Alapítvány által létrehozott emlékérmek átadása következett. 2015-ben a Hédervár Templomaiért Alapítvány kuratóriuma hagyományteremtő céllal emlékérmek adományozására hozott határozatot, azoknak az embereknek a megbecsülésére, akik hosszú időn keresztül sokat tettek az Egyházközségért és ezen keresztül a közösségért.

Ezek az emberek mindig is úgy érezték, gondolták, hogy az egyház nem rajtunk kívül, hanem köztünk van, annyira van értem, amennyire én is felvállalom a közösség gondját, amennyire érte vagyok. Tudták: mindenki felelős a „közös szekér” előrehaladásáért, ki-ki anyagi, szellemi képességei és adottságai szerint. Tudták és tudják: Isten ma is itt él köztünk – az Eucharisztiában, a szentségi Jézus körül gyülekező, vele élő kapcsolatban lévő emberekből újra és újra megszülető közösségben, melynek tagjává lenni ajándék és felelősség.

A Szent Mihály emlékérmet átadta a Hédervár Templomaiért Alapítvány elnöke, Györkös István és a hédervári R. K. Egyházközség képviselő testületének világi elnöke Mézes Attila.
A közösség érdekében hosszú időn keresztül végzett kiemelkedő munkája és segítőkész hozzáállása elismeréséül a Szent Mihály emlékérmet kapták azok az egyházközségi képviselő testületi tagok, akik már betöltötték a 70. életévüket:

Dr. Soós Erzsébet, Menyhart József, Nádasi István, Soós Géza és Erdős István

A Hédervár Templomaiért Alapítvány Nagy Boldogasszony-emlékérem adományozásával mond köszönetet kiemelt támogatóinak, segítőinek.
A közösségi értékek támogatása, segítőkész, lelkiismeretes munkája elismeréséül kapta:

Sághi Gyuláné, Dr. Mayer Béláné, Dr. Tóth Lászlóné, Dr. Nagy István,
Kiss Gyula és Radek József

Minden kitüntetettnek jó erőt, egészséget kívánunk! Élettapasztalatukra, bölcsességükre továbbra is számítunk.

Ezután került sor , hogy a Hédervári Egyházközség képviselő testületének régi és új tagjai a hívek jelenlétében, szentmise keretében ígéretet tettek arra, hogy mindig és mindenben az Egyház apostoli célját és az egyházközség jogos érdekeit fogják képviselni.

 

Dr. Galla Gábor címzetes esperes eskette fel az új képviselő testületet, melynek örökös tagjai maradtak az idősebb tagok is.

Egyházközség egyházi vezetője: Dr. Galla Gábor

Világi vezetője: Mézes Attila

Képviselő testület tagjai: Antóni Istvánné, Beke Péter, Erdős István, Füredi Károly, Györkös István, Hegedűs Imre, Hegyi Károly, Kiss Antal, Kiss Mihály, Molnár Lajos, Miksó István, Nagy Frigyes, Nádasi István, Seresné Domina Teréz, Soós Erzsébet, Soós Géza, Soósné Dr. Erdős Violetta, Tóth Attila és Dr. Vágyi Ferenc Róbert.

 

                          

 

 

 

 

 

Az ünnepség zárásaként a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Ének- és Zenekarát, a Collegium Musicum Jaurinense Régizene Egyesületet Kelemen Áron bencés atya és Soós Gábor orgonaművész művészeti vezetésével.

Köszönjük mindenkinek, hogy segítségükkel széppé tehettük ünnepségünket.

A jövőben is várjuk Önöket rendezvényeinkre.

Tisztelettel és köszönettel:

                                         Hédervári Egyházközség és az Alapítvány vezetősége

 

Történetek:

Nepomuki Szent János mellékoltárt történeti leírása és felújításának menete

Nepomuki Szent János, Csehország védőszentje. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Közép-Európában sok hídon látható az a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. A hidak szentje s a gyónási titok vértanúja ő: Nepomuki János. Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik.

A legenda elmondja, hogy Wolfflin János a kicsiny Pomuk (ma Napomuk) helységben született, Dél-Csehországban. Jogi tanulmányainak befejezése után -- annak ellenére, hogy szegény szülőktől származott - - gyorsan haladt fölfelé az egyházi ranglétrán. Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király kezdetben igazságos és jóakaratú uralkodó volt, de egy sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlanná és agresszívvé vált. Meg akarta tudni, mit gyónt a felesége. Mivel azonban János nem volt hajlandó megmondani, kegyetlenül megkínoztatta  (a kínzásban állítólag személyesen is részt vett) és a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta. Egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttestet. Egy másik változat szerint a Moldva leapadt annyira, hogy megtalálhassák. Halálának éve 1383. A prágai Szent Vid-székesegyházban temették el. XIII. Benedek pápa 1729-ben iktatta a szentek sorába.

A felújított Nepomuki Szent János oltár ma újra látható értékei: a gyönyörű, portrészerű festmény, amely a szent félalakját ábrázolja fején papi süveggel. Kiváló kvalitású, 18. századi munka, talán Milldorferhez vagy köréhez köthető. Alatta a keretet tartó, széttárt szárnyú angyal felhőkön látható. Az oltár többi tartozéka: két nagyobb angyal, melyek egy-egy fára festett kisméretű képet, kartust tartanak. A képek Nepomuki Szent János életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Az egyik angyal kéztartása a gyónási titokra utal.

A Szent Mihály plébániatemplom felújítására a hédervári római katolikus Egyházközség és a Hédervár Templomaiért Alapítvány egymást segítve adta be pályázatait. Három pályázat együttes erejéből a főoltárkép, valamint a Nepomuki Szent János mellékoltár restaurálása befejeződhetett. A Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt pályázatok 12 000 000 forintot jelentettek, amely magába foglalta az Egyházközség 2 500 000 forintos önrészét is. Ez által a hívek és támogatók által befizetett felajánlásokat, egyházadót is a fejlesztésekre lehetett fordítani.

                                                                 Soósné Dr. Erdős Violetta

                                                                  Egyházközségi képviselő

Hédervár zarándokzászlajának bemutatása

Hédervár zarándokzászlójának születéséről szeretnék pár szót szólni. Mint sokan bizonyára tudják, Hédervár plébániatemploma eredetileg nem a Szent Mihály templom volt, hanem az Árpád-fa mellett található Boldogasszony templom. Így a falu búcsúja sem Szent Mihályhoz, hanem Nagyboldogasszony napjához kötődik. A Nagyboldogasszony templom főoltárán az egykori visitációk szerint Mária mennybemenetele volt látható. Az 1634-es visitáció szerint már két templom volt Héderváron. A Héderváry család a régi templomot egyre inkább csak temetkezési helyül használta, a rendszeres szentmise itt, a Szent Mihály templomban volt. A Boldogasszony templom eredeti oltárképe Lipótra, majd Nagylózsra került, viszont 1679-ben Héderváry Katalin megépítette a Boldogasszony templom lorettói oldalkápolnáját, melyben a mai napig megtalálható az a Fekete Madonna szobor, mely az új zarándokzászlónkon is látható. A leírások szerint a szobornak már ebben az időben volt két garnitúra ruhája, melybe a Mária-ünnepek alkalmával felöltöztették. A kápolna évszázadokig búcsújáró hely volt. A II. világháború, majd a kommunizmus évei alatt a Kápolna állapota leromlott, a szobrot itt, a Szent Mihály templomban őrizték. 1989-ben volt az első tábori mise a Boldogasszony templom előtt, ahová a szobrot is kivitték a hívek. Ekkor indult el falunk vallásos újjáéledése is. Azóta a Boldogasszony templomot, és a Lorettói kápolnát felújították, a Mária szobrot restaurálták, és évről-évre több ember érkezik a Boldogasszony napi tábori szentmisére. Mivel a kápolna elég kicsi, ezért a szentmisét a templom előtti parkban tartjuk. Mikor megválasztottak polgármesternek, az első gondolatom az volt, hogy hozzuk ki Máriát ismét a Kápolnából, hogy a hívek láthassák a tábori szentmise alatt. Ez azonban nem volt megvalósítható, mivel a restaurálás után biztonsági okokból rögzítették a helyén. Ekkor javasolták a Máriát öltöztető asszonyok, hogy készítsünk egy zászlót, melyen a Mária szobor pontos mása látható, és ezt a zászlót tegyük az oltár mellé a tábori misék alkalmával. 2015-ben meg is szavazta Hédervár Önkormányzatának Képviselő testülete a zarándokzászló készítésének költségeit. Ezek után megkértem Györkös Istvánt, a Hédervár Templomaiért Alapítvány elnökét, hogy tervezzék meg a zászlót, és keressenek zászlókészítőt, aki vállalja az elkészítését. Elnök úr a tervezésbe bevont engem is, és Sághi Gyulánét, aki a szobrot a legközelebbről ismeri, hiszen ő szokta öltöztetni a Mária-ünnepek alkalmával.

A zászló tervezésénél az alábbi szempontokat vettük figyelembe:

A zászló alapszíne kék: kék az ég színe, az isteni és szellemi tulajdonságok szimbóluma a legtöbb vallásban. A középkorban és a reneszánsz idején a legdrágább festéket, az ultramarinkéket csak Szűz Mária ruhájához használták a festők.

A fehér szín (Mária ruhája): A fény, a tisztaság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe. A női princípium szűzi aspektusát jelzi.

A sárga: Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és Isten között. A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe.

 

A piros hímzés hagyományos Hédervári minta, amit pirossal, ferde szállal, lapos és láncöltéssel, apró nyolcas öltésekkel varrnak ki. A hímzés folyamatos, ahányszor kiadja magát a minta egysége.

A fohász a Hédervári Rózsafüzér Társulat által küldött fohász, az évszám 1679 pedig a Lorettói kápolna építésének ideje. A kutatók szerint a Mária szobor is ekkor készült, a Hédervári szájhagyomány szerint azonban a szobor korábbi, mint a kápolna.

A zászló készítését a Koszó zászlókészítő műhely vállalta. Mária alakját fénykép alapján, számítógépes vezérlésű gépi hímzéssel hímezték a zászlóra, a szobor hatást speciális hímzőfonallal érték el. Eredetileg tavaly augusztus 15-re kellett volna elkészülnie a zászlónak, azonban úgy tűnik a zászló elkészülte bevárta a piaristák iskola átvételével kapcsolatos válaszát, ugyanis a két jó hír egy hetes különbséggel érkezett hozzánk. Így Zsolt atya, leendő iskolaigazgatónk is itt van, és részt tud venni a zászló felszentelésében. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki aktívan, vagy az összeg rendelkezésre bocsátása által részt vett a zászló megszületésében.

                                                                         Szabóné Németh Ágnes

                                                                                            Hédervár Polgármestere